🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > mons pietatis
következő 🡲

mons pietatis (lat. 'kegyesség hegye'): jótékony intézmény a 15. században, mely a szegényeknek zálog ellenében pénzt kölcsönzött, hogy megmentse őket az uzsorakamat következményeitől. - Az Egyház a kk-ban tiltotta a →kamatot, ezért a pénzügyeket csaknem kizárólag a zsidók bonyolították, a kölcsönért 30-35%-os kamatokat kértek, s ez sokak elszegényedéséhez vezetett. - B. Feltrei Bernardin OFMConv (1439-94) virágoztatta föl a ~ intézményét, mely kezdetben önkéntes tisztségviselőkkel, kamatmentesen működött. ~t nyitott: 1484: Mantovában, 1491: Padovában, 1493: Cremában, Paviában, 1494: Montagnában, Monselicében. - Hamarosan megmutatkozott azonban, hogy a ~ fenntartásához is szükség van pénzre, pl. alkalmas hely biztosítására, a zálogba adott tárgyak megőrzésére stb. Másrészt gátat kellett vetni a visszaéléseknek, melyekkel pl. valaki a ~ra ruházta a terhet, hogy téli ruháját gondosan őrizze nyáron, ennek fejében pénzt is vett kölcsön, majd amikor beköszöntött a hideg évszak, kiváltotta ruháit. - A minimális haszon igénye megosztotta a rendet, végül azonban Bernardin halála, 1494 u. megkapták a p. jóváhagyást a ~ alacsony összeg ellenében történő működtetésére. **

BS II:1289.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.